Valószínűleg nincs olyan esküvő, amelyen minden résztvevő (értsd a pár és a násznép) maradéktalanul elégedett lenne mindennel. Egyszerűen képtelenség mindenki elvárásainak megfelelni, de azt nem szabad elfelejteni, hogy amellett, hogy az esküvő és a mellé szervezett körítés a párról szól, a közönség viszont a meghívott vendégekből áll, akik ha nem szórakoznak jól, elég langyos hangulatra számíthatunk. Ezért bármennyire is imádjuk a metált, ne büntessük vele a vendégeket egy egész estén át, amennyiben nem célunk őket elzavarni este 9-kor, valamint hiába vagyunk sushi-rajongók, a lakodalom nem arra való, hogy közízlést formáljunk, így felejtsük el az egzotikusabb fogásokat!
Előfordulhat olyan helyzet, amiben nem feltétlenül ért egyet az ifjú pár két tagja, de egészen biztosan találnak olyan kompromisszumot, ami mindkét fél számára elfogadható, legalábbis ha hosszú távra tervezik a házasságot.
Általában mindenkinek véges az esküvőre fordítható büdzséje, így biztosan elő fog fordulni olyan tétel, amiről le kell mondanunk. Mérlegeljük, hogy mely tételek azok, amelyek számunkra elengedhetetlenek, és melyeket tudjuk elengedni! Például nálunk a dekor sk megoldásokkal fog megvalósulni fillérekből, családi és baráti segítséggel, így nem lesznek mindenhonnan lelógó drapériák meg fényfüzérek, de cserébe élő zene fog szólni, ami ugye dupla annyiba kerül, mint a dj, viszont szerintünk a zene minőségének sokkal nagyobb jelentősége van, mint a puccos dekorációnak, amire senki nem fog emlékezni.
Borzasztó dráma lehet abból, ha az esküvő költségeit a szülők állják. Egyrészt gyakori, hogy ebben az esetben ők is szervezik a bulit a saját elképzeléseik alapján, ami rossz érzéseket kelthet a párban. Másrészt a helyzet potenciális balhé-faktor, egy időzített bomba lehet a pár szülei között. (Ki mit fizet, ez hogy legyen-az hogy legyen? Egyszóval rémálom...) Persze, régebben ez volt a természetes, és viszonylag egyértelmű szabályai voltak, hogy milyen tételt melyik szülőpár fizet, de szinte borítékolható a hosszú távú harag, mert előbb-utóbb úgyis lesz félre- vagy egyet nem értés. Különösen kiélezett a helyzet, ha a két család anyagi helyzete nem hasonló, valaki szereti 20 évig felhánytorgatni, hogy ő mennyivel több pénzt tett bele a buliba, valaki pedig képtelen a büszkeségén felülemelkedni, és direkt hecceli magát azzal, hogy nem tudott annyit beletenni, amennyit szeretett volna.
Érkezhetnek kívánságok, szurkálódások a vendégek részéről. Szerencsés esetben felül tudnak emelkedni kisebb kellemetlenségeken, például ha utazni kell, és kibírják, hogy ne szólogassanak be a kihűlt krumpli miatt (erről amúgy sem mi tehetünk) vagy ha nincs 8 féle üdítő. Valószínűleg senki nem fogja azt mondani, hogy "majdnem tökéletes volt ez az esküvő, de basszus, nem volt grillázstorta!" Arra viszont érdemes felkészülni lelkileg, hogy érkezhetnek olyan beszólások, hogy"Miért nincs torma a levesbe főtt csirke mellé?" Vagy hogy "Miért nincs pálinka?" Vagy hogy "Miért nem tudja a zenekar a Pálinkadalt?" Vagy hogy "Miért nem ülhettem Icuka mellé?"
Ezeket egyszerűen eresszük el a fülünk mellett! Nyilvánvalóan mindennek oka van, és képtelenség mindenki igényének megfelelni. De hát nem is kell. A kákán is csomót kereső emberek valószínűleg akkor is találnak fogást, ha minden az ő igényükhöz lett igazítva, de hát miért is akarnátok mindent más igényéhez igazítani, amikor ez a TI napotok, és rólatok kell, hogy szóljon?!
Biztos lesz olyan vendég, aki húzza a száját, ha neki kell állnia a szállás költségét. Sokan megértik, hogy képtelen mindent a pár fizetni, de lesz olyan, aki erre hivatkozva fogja visszamondani a részvételét, sőt az sem kizárt, hogy a legközelebbi rokonok fognak a legintenzívebben pofákat vágni, hogy ez nekik mennyibe kerül. A legtisztább, ha eldöntjük előre, hogy nem fogunk megharagudni senkire, ha nem jön el, próbáljuk megérteni, hogy nekik ez költséggel jár, de persze nehéz lehet a gondolattal megbarátkozni, ha számunkra fontos személyről van szó.
Egyesek szerint bunkóság kerek-perec kijelenteni, hogy a pénznek örültök a legjobban, és csakazértis kristálypohár készletet, vagy a rémálomba illő szobaszökőkutat fogja nektek megvenni, akkor is ha tudja, hogy egy 30 négyzetméteres albérletben éltek. Emiatt nem illik drámázni, meg kell szépen köszönni, és kész.
A végére egy gyors lista túlélési tippekkel:
1. Szervezzük ketten az esküvőt! Ne hagyjunk mindent a másikra (jellemzően a menyasszonyra), akkor se, ha ragaszkodik hozzá! Egyrészt így mindkét félnek van esélye beleszólni a dolgokba, másrészt sokkal kevesebb az esélye annak, hogy kiborulás vagy veszekedés legyen a vége.
2. Ne hozzunk egyedül döntéseket! Mindent beszéljünk át és közösen egyezzünk meg abban, hogy mit és hogy szeretnénk!
3. Semmiképpen ne erőltessünk a párunkra olyasmit, amitől kirázza a hideg!
4. Ha mi szervezzük az esküvőt, számítsunk rá, hogy az örömszülők folyamatosan kérdésekkel bombáznak majd minket (jellemzően ugyanazokkal) és hogy nyugalmuk tettetett csupán! Valójában halálra idegesítik magukat, sőt egymást hergelik azzal, hogy "Úristen, még nincs meg az öltöny, ezek a gyerekek még sehol nem tartanak a szerevezésben!" (Mellesleg abszolút rosszul mérik fel a prioritásokat) Érdemes folyamatosan információkkal ellátni őket!
5. A vendégektől érkező negatív kommenteket eresszük el a fülünk mellett!
6. A vendégektől érkező kéréseknek csak akkor tegyünk eleget, ha azok nem okoznak túl nagy fejfájást és nem mennek teljesen szembe az elveinkkel, elképzeléseinkkel!
7. Ne sértődjünk meg! Mi értelme pont most összeveszni hozzátartozóinkkal?
8. Szervezzünk ki kisebb feladatokat az örömszülőknek, és a közeli hozzátartozóknak! (Például kérjük meg őket, hogy süssenek sütit!) Így úgy fogják érezni, hogy hozzájárultak az esemény sikeréhez, te pedig megszabadulsz néhány problémától.
9. Jó előre tisztázzuk a barátainkkal, ha nem akarunk menyasszony szöktetést vagy pajzán kérdéseket a párkvízben! A vőféllyel/ceremónia mesterrel is beszéljük meg, hogy milyen játékokat/szövegeket nem szeretnénk!
10. Biztos lesz olyan helyzet, ami váratlanul ér bennünket, ezekre képtelenség felkészülni, de segíthet, ha meggyőzzük magunkat arról, hogy minden rendben lesz!
