HTML

Esküvőszervezés s.k.

Friss topikok

  • Luthien_: Köszi a tippeket, módosítom! (2014.06.02. 22:52) Esküvői matek (költségvetés)
  • Luthien_: @üregi: Tisztában vagyok azzal, hogy _régen_ volt jelentőségük a versikéknek,és hogy más szokások ... (2014.06.02. 22:47) Vőfély aki megöli a bulit
  • eßemfaßom meg áll: 20-ból 19 esküvős érdeklődő: Hány képet kapok (csak annyit? az XY 2500at kapott)? Ilyen drága? De... (2014.04.30. 13:45) Fotós, videós

A RUHA

2014.04.15. 18:50 Luthien_

Ezen a ponton be kell vallanom, előtört a görligörl énem, ugyanis évek óta (a szalagavató óta) nézegetem a menyasszonyi ruhaszalonok kínálatát. Jó tudom, égő, de legalább arra nem vetemedtem, hogy menyasszonynak adjam ki magam, és csak a próbálgatás kedvéért bejelentkezzem szalonokba.

Egy ideje elég konkrét elképzeléseim voltak a számomra ideális fazonról, színről, állagról. Van egy titkos mappa a számítógépemen, ahova le is mentettem néhány képet. Volt néhány sokáig kedvenc modell, amiben azóta biztos vagyok, hogy nem az igazi. Pár éve találtam a Maggie Sottero márka honlapját, és  kb évente egyszer rámjött, hogy nézegessem az aktuális modelleket. Ki is néztem, hogy Magyarországon melyik szalon foglalkozik ilyen ruhák forgalmazásával (az egész országban összesen kettő). Persze nem vetettem el más szalonokat sem, de ebben a kérdésben elég rendíthetetlen voltam.

A mi esetünkben viszonylag hirtelen dőlt el az esküvő időpontja, mert úgy volt, hogy financiális okokból csak jövőre lesz, de aztán úgy alakult hogy mégis idén nyáron. Így, elszalasztva az összes esküvői kiállítást és hasonló rendezvényeket, február végén ott álltam kétségbeesetten, hogy atyaisten, nekem aztán tuti nem lesz már ruhám. Ilyenkor már minden szalont kifosztottak, satöbbi.

Most szeretném leszögezni, hogy ez HAZUGSÁG! Ez egy béna marketing duma, amit megpróbálnak lenyeletni a házasulandókkal, hogy lehetőleg már másfél évre előre lekössék a helyszínt, és minél több idejük legyen hülyeségre költeni, amire eredetileg nem is akartak. Ugyan nem akarom bírálni az esküvős rendezvényeket, mert nem voltam egyen se, de ismerőseim voltak, és ami nekem átjött, az az, hogy javarészt baromságokra beszélnek rá jó drágán. Meg hát ugye mantrázza az összes kiállító, hogy jajj, idén már semmi nincs, minden foglalt, teljes képtelenség februárban elkezdeni egy nyári esküvő szervezését. Ne higgyétek el!

A másik fontos dolog, amit nem árt figyelembe venni, mielőtt egy évvel az esemény előtt lefoglalod a ruhádat: a tested változhat egy év alatt egy csomót! Sok menyasszony ilyenkor fogyókúrába kezd, valaki teherbe esik, stb. Lehet, hogy a régen kiszemelt és lefoglalt ruha később már nem tetszik vagy nem úgy áll, mint korábban.

Nagyon fontos kalkulálnod azzal, hogy a katalógusokban (agyonretusált) szupermodellek vannak általában. Nem biztos, hogy minden fazon úgy állna rajtad, mint rajtuk, ezért mindenképpen olvasd el azokat a tanácsokat, amelyek különböző alkatokhoz illő ruhákról szólnak!

Szóval miután a koszorúslányaim teljes mellbedobással vállalkoztak arra, hogy kérnek nekem időpontot a szalonba (hjah, kérem), már másnap mentünk is. Kiválogattam a szalon honlapján azokat a ruhákat, amik érdekeltek - ezért egyébként rendkívül hálásak a szalonok, és mit ad Isten? Az első ruha amit felvettem, tökéletes volt! Imádom! Tökéletesen jó rám, igazítani se nagyon kell, és csodálatosan gyönyörű, de hát milyen lenne? :D

Felvettem még egy másikat (ekkor már mondhatni rutinosan markolásztam a mellem - mivel az első ruhánál közölte a szalonos csaj, hogy a befűzés kivitelezéséhez szorosan fognom kell a ruhát a mellemnél), de nyomába sem ért az elsőnek, amit utána visszavettem még egyszer. Úgyhogy miután kigyönyörködtük magunkat bennem, fájó szívvel levettem, és már perkáltam is a foglalót. (Najó, majdnem. Igazából babonából csak 500 forint volt nálam, mert úgy voltam vele, hogy ha egy vagyon van nálam, tuti nem találok jó ruhát. Így igazából csak másnap fizettem ki a foglalót, ami amúgy 30%-a a teljes bérleti díjnak. Ha már technikai részleteknél tartunk, a bérleti díjon felül 30% kauciót is kell fizetni, amit persze visszakapunk, ha nem zúzzuk le a ruhát.)

Egyébként a szalonban rendkívül jól szórakoztunk, és meg is dícsértek, amiért nem vagyok a három órán keresztül variálós típusú menyasszony - ez amúgy a puszta a véletlen műve. Azért a biztonságpregnant-wedding-dress.jpg kedvéért leteszteltem az ott dolgozó hölgyet (nem akartam, hogy csak illendőségből mondja, hogy milyen jól áll a ruha): nekiszegeztem a kérdést, hogy a teltebb menyasszonyoknak hogyan mondja meg, ha szarul áll nekik egy fazon? A vizsgán átment. ("Felvezetem neki, hogy mi hasonló alkatúak vagyunk, ezért sokkal előnyösebb lenne egy ilyen-olyan-amolyan modell.")

Persze a tett helyszínén jelenlévőkön kívül nem sok embert avattam be a "mennyibe kerül?" kérdéskörbe, mindenkit leráztam azzal, hogy sokba. Akit le lehetett. Akit nem, annak bevallottam, de vagy azért mert ők is menyasszonyok, vagy azért mert nem lehetett őket levakarni. Az előbbiek szomorúan bólintottak - persze, ők tisztában vannak az árakkal, az utóbbiaktól jöttek a "Te nem vagy normális!", "Miért nem Ukrajnából/Szerbiából/Romániából/Tadzsikisztánból béreltél inkább, tizedannyiba került volna!", "Ennyiért már varrathatsz..."beszólogatások. Az ilyeneneket egyszerűen muszáj ignorálni. Az esküvőnk egyetlen luxus szegmense lesz a ruhám - ebből nem akarok leadni, de persze igaz, hogy ezek az opciók játszanak. Csakhát, egy varrónő nem fog Maggie Sottero ruhát varrni, vagy akár hasonlót sem. Egy méter strasszos csipke kb. 20.000 forintnál kezdődik, és egyáltalán nem biztos, hogy tetszene, amit egyáltalán találok a méteráru boltban. Ezeknek a ruháknak az elkészítése iszonyat precizitást és szaktudást igényel. Biztos vannak jó magyar varrónők, de nekem ez a megoldás az ideális és kész. Mellesleg mi a fenét kezdenék utána a ruhámmal? Jah, biztos néha felvenném otthon a tévézéshez.

Pár héttel később eljátszottam még egyszer a műhisztit a cipővel kapcsolatban ("én aztán biztos nem fogok jó cipőt találni, vagy ha igen, borzasztó drága lesz, de nem fogok tudni benne járni, amúgy is már zárnak a boltok"). Bementünk az első cipőboltba a West endben, ahol az első fehér cipőt megvettem. Kényelmes, és a lélektani határon belül mozgott az ára. :D Persze érdemes fontolóra venni, hogy valóban ki fogok-e bírni minimum fél napot egy nem túl magas, de azért nem lapos alkalmi cipőben. Nem nagyon szoktam magassarkúban járni, szóval egyértelműen azt válaszolnám, hogy nem. Vettem bele talpbetétet, meg teszek majd bele sarokfogót is, hogy ne lépjek ki belőle. (Még a végén valami elvetemült csóka pezsgőzni akarna belőle...)

Ami a koszorúslányok ruházatát illeti: érdemes tisztázni az elején, hogy ki fizeti! Ha a lányok állják a saját ruháik költségét, azért ezt utólag meghálálhatjuk nekik valami meglepivel. Ruhát lehet bérelni, venni, vagy varratni. Szerintem az utóbbi megoldás a legpraktikusabb, egyrészt mert így megmarad nekik a ruckó, másrészt mindenki olyan fazont varrathat magának, amilyenben jól érzi magát. Eszedbe ne jusson mindenkit ugyanolyanba öltöztetni (kivéve ha szupermodellek)! Kicsi az esélye, hogy mindenkin tökéletesen fog állni ugyanaz a szabású ruha. Arra viszont figyelj, hogy ugyanabból anyagból készüljenek a ruháik!  


Uraim, ti következtek!

Nektek jobban megéri esküvői szettet varratni. Ha nem túl csicsás az anyag, akkor kiválóan alkalmas lesz még arra, hogy viseld más eseményeken. (Persze, csak ha nem hízol el, ami állítólag a házasság mellékhatása.)

-WM_strip_2010-02-20.gif

Egy jó öltöny általában simán lehet 70.000+ forint is, mi találtunk egy szuper helyet, ahol 20-30.000-ből megvan. 

Szóval a lehetőségek: szmoking, öltöny, frakk. Utóbbi szerintem túl giccses, a szmokinghoz pedig csokornyakkendő (esetleg francianyakkendő?) dukál. Vehetsz alá mellényt, de ha nyáron van az esküvő, ez tutira öngyilkos merénylet. Ingből vegyél jó párat, úgyis összeizzadod fél óra alatt. A hosszú ujjú elegánsabb, de ha nyári esküvő, felejtsd el! Neked is kelleni fog -lehetőleg a szettedhez passzoló- lábbeli. Valakin dögös a világos (pl. drapp) öltöny, de biztos azt akarod, hogy feltűnően ünnepelje magát a pörkölt szaft a zakódon, ha ne adj isten, oda kerülne? Arról nem is beszélve, hogy egyes foltok nem tágítanak még egy-két vegytisztítózás után sem. Persze, nem indulok ki abból, hogy úgy eszel, mint egy óvodás, de abból viszont érdemes kiindulni, hogy az esküvők általában féktelen mulatozásba csapnak át. 

Gyökérfaktor:

- A szalon, ahol időpontot egyeztetsz, és mégis várakoznod kell.

- A szalon, ahol pofákat vágnak, ha sok ruhát akarsz felpróbálni, nem segítenek az öltözésben, nem mondják el részletesen, mit hogyan kell felvenni, levenni és viselni.

- A szalon, ahol nem mondják meg az igazat arról, hogy nem áll neked jól egy ruha.

- A szalon, ahol elfelejtik közölni, hogy kauciót is kell fizetni (valamint, hogy milyen körülmények között vonnak le belőle, ha visszavitted a ruhát), illetve egyéb rejtett költségekkel operálnak.

Szólj hozzá!

Címkék: ruha

A bejegyzés trackback címe:

https://skeskuvo.blog.hu/api/trackback/id/tr516040816

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása